TüdőKlub.hu - Tüdőbetegek hír és közösségi portálja

Válasszuk a nemdohányzó vendéglátóhelyeket!

Értékelés:
(0 szavazat)

A cigarettafüst ugyanis már rövid idő alatt is súlyosan károsíthatja az egészséget. A tartósan vagy gyakran dohányfüstös helyen tartózkodók szervezetében gyakrabban alakulnak ki súlyos keringési, légzőszervi és daganatos betegségek.

A passzív dohányzás évente 2300-3000 emberéletet követel Magyarországon. Ez háromszorosa annak, mint ahányan közlekedési balesetben veszítik életüket hazánkban. Az 1–4 éves gyermekek leggyakoribb haláloka a passzív dohányzás.

Egy 2010. évi magyar vizsgálat szerint a szállópor átlagos koncentrációja a dohányzó vendéglátóhelyeken meghaladta a riasztási küszöbértéket, amely mellett a hatóságok a szabadban korlátoznák a gépjárműforgalmat, illetve a nagy károsanyag-kibocsátású üzemek működését.

Reméljük, a Magyar Országgyűlés megszavazza a teljes zárt közterületi dohányzási tilalmat, de addig is, amíg egyes vendéglátóhelyek tulajdonosai számára nem fontos a vendégeik és a dolgozóik egészsége, nekünk kell megvédenünk saját magunk és szeretteink egészségét.

A vendéglátóhelyeknek nem kell megvárniuk, hogy a törvény által megszabott türelmi idő végéig dohányfüstösek maradjanak, mi, vendégek tudjuk a leginkább rákényszeríteni őket arra, hogy mielőbb levegyék a hamutálat az asztalról.

A krónikus légúti betegek, az allergiások, asztmások, COPD-sek állapotát súlyosan és tartósan károsítja a cigarettafüst belégzése.

Nyomatékosan felhívjuk a légúti betegek és különösen a családosok figyelmét, hogy gyermekeikkel kerüljék el a dohányzást megengedő vendéglátóhelyeket és helyettük válasszák a füstmentes éttermeket, szállodákat, szórakozóhelyeket.

Váci Sándor dr. Mucsi János
LÉBE SZDV
elnök elnök

Passzív dohányzás

Passzív dohányzás alatt azt értjük, hogy a dohányfüstöt (mellékfüstöt és kifújt füstöt) a nemdohányzó ember lélegzi be. A mellékfüst az égő cigaretta főfüstjéhez képest nagyobb mennyiségben tartalmaz inger-és mérgező anyagokat, valamint rákkeltő anyagokat.
Ennek a passzív dohányzásnak, a szennyezett levegő belégzésének egészségkárosító  következményei vannak felnőttkorban is, ezek egy része napi panasz, másik része hosszú távú kockázat. Ilyenek: légúti panaszok (tartós köhögés, gége nyálkahártya gyulladás, krákogás, torokfájás, rekedtség, krónikus hörghurut, tüdőgyulladás;) szemészeti panaszok (kötőhártya irritáció); fejfájás, fáradékonyság, koncentráció romlása; ritmuszavarok; trombotikus artériás betegségek kockázatának növekedése (koszorúér-trombózis); tüdő-és gégerák kockázatának növekedése; magzati halálozás, vetélés; A passzív dohányzás 20-30%-kal növeli a tüdőrák és nőknél az emlőrák(!) kialakulásának az esélyét, a szívinfarktus kockázatát pedig 50%-kal.
A cigarettafüst már rövid idő alatt is súlyosan károsíthatja az egészséget. Egyetlen slukk cigarettafüstnek megfelelő mennyiségű dohányfüst belégzése akár 12 órára is képes megbénítani a hörgőrendszer öntisztulásáért felelős csillószőrők működését, amely lassítja a köpet kiürülését, és hajlamosít a légúti fertőzések kialakulására.
A dohányfüstös levegő  asztmás rohamot válthat ki, gyengíti a légutak védekezőképességét, és ezáltal elősegíti a légúti fertőzések kialakulását. A cigarettafüstben nagy mennyiségben megtalálható finom porok és agresszív szabad gyökök már néhány perc elteltével kimutatható mértékben szűkítik az ereket, és rontják a szervek vérellátását.
A betegek és a fiatalok fejlődő szervezete károsodhat a leginkább a cigarettafüstben lévő agresszív anyagoktól, de az egészséges emberek keringése is már egyetlen órányi dohányfüstben való tartózkodás után is látványosan romlik az erek beszűkülése miatt. A cigarettafüst nemcsak az asztmás gyermekek állapotát rontja, de gyakrabban fordul elő a középfül- és az arcüreggyulladás is a dohányfüstös helyen tartózkodó gyermekeknél.
A cigarettafüstben levő szállópor legapróbb részecskéi a belégzésüket követően áthatolnak a tüdők léghólyagocskáinak a falán, bekerülnek a véráramba, és ott beindítják a véralvadás folyamatát. Egy 2010. évi magyarországi vizsgálat szerint a szállópor igen finom részecskéinek (<2,5 mikrométer) koncentrációja átlagosan 18-szor volt magasabb a dohányzó vendéglátóhelyeken, mint a nemdohányzókban, és átlagosan 5-szörösen haladta meg a finomrészecskékre vonatkozó WHO határértéket, de volt olyan hely is, ahol 15-szörösen. A szállópor átlagos koncentrációja a dohányzó vendéglátóhelyeken meghaladta a riasztási küszöbértéket, amely mellett a hatóságok a szabadban korlátoznák a gépjárműforgalmat, illetve a nagy károsanyag-kibocsátású üzemek működését.
Az Origami Group (www.origami.co.hu) felmérése szerint a magyar lakosság 80%-a, köztük a jelenleg is aktív dohányosok 67%-a örülne annak, ha a vendéglátóhelyeken betiltanák a dohányzást. Még a dohányosok 79%-át is zavarja valamilyen mértékben a dohányfüst a vendéglátóhelyeken.
A nemzetközi tapasztalatok szerint a vendéglátóhelyi dohányzási tilalom bevezetését követő első évben 11-20%-kal csökken a szívinfarktus miatt kórházba szállítottak száma, és ennek jelentős része a 65 év alatti nemdohányzók megbetegedési számának csökkenésének volt köszönhető.
Magyarországon a becslések szerint közel 1 millióan szenvednek légúti allergiás tünetektől. Mind az asztmás, mind a COPD-s betegek becsült száma meghaladja a félmilliót, közülük a tüdőgondozói hálózatban nyilvántartott szénanáthás betegek száma meghaladja a 300.000 főt, az asztmásoké a 250.000 főt, a COPD betegeké pedig a 150.000 főt.

A sajtóanyag letölthető formátumban »
Utoljára frissítve: szombat, 12 március 2011 10:39

© 2012 TüdőKlub.hu | Developed by SelfMed.Pro | Minden jog fenntartva!

Top Desktop version