TüdőKlub.hu - Tüdőbetegek hír és közösségi portálja

Krónikus légúti betegek téli veszélyei

Értékelés:
(1 szavazat)

Míg az asztma és COPD hátterében fennálló krónikus hörgőrendszeri gyulladásos folyamatok az alsó légúti fertőzésekre való hajlamot, addig a fertőzések az alapbetegség tüneteit fokozzák.

Streptococcus pneumoniae Streptococcus pneumoniae

Az alábbiakban bemutatjuk, miért fontos az antibiotikus kezelés a krónikus légúti betegek téli hurutos megbetegedéseiben...

Az ún. krónikus, obstruktív légzészavarral járó tüdőbetegségek: az asztma és a COPD

Az asztma idült légúti gyulladással, alsólégúti nyálkahártya duzzanattal, obstruktív jellegű (kilégzési áramláskorlátozottságot okozó) légzészavarral járó krónikus légúti betegség. Vezető tünetei a visszatérő nehézlégzés, köhögés, mellkasi nyomásérzés, a tüdők felett hallható sípolás, búgás. Teljesen panaszmentes állapotok és állapotromlások váltakozása jellemzi. Az asztma akut állapotromlásait gyakran légúti bakteriális infekciók – baktériumok okozta fertőzések - váltják ki. A légutakat érintő krónikus, állandóan jelenlévő gyulladás asztmában allergiás jellegű (ún. T helper-2 típusú) – ez a gyulladásos sejtmintázat merőben eltér attól, ami a baktériumok okozta fertőzések legyőzéséhez szükséges. Ez az állandó gyulladásos sejtjelenlét az alsólégutak területén asztmában kedvez az alsó légúti bakteriális és virális infekciók kialakulásának. Az immunvédekezés lehetőségeit rontja az is, hogy – mint azt kísérletes asztma egérmodellje bizonyította –, a baktériumok nem a megfelelő immunsejtek szaporodását váltják ki (nem döntően neutrofil – immunvédekezésre alkalmas –, hanem eosinofil – allergiára hajlamosító – sejtszaporodást eredményeznek). A fenti tényezők a krónikus asztma esetén fennálló fokozott fertőzésre való hajlam immunológiai magyarázatául szolgálhatnak.

Magyarországon a regisztrált asztmás betegek száma 2008-ban meghaladta a 225.000-et, de a betegség valódi előfordulása a becsült adatok alapján ennek mintegy másfélszerese. Leggyakoribb szövődmény az akut roham vagy állapotromlás, amelyek hátterében gyakran bakteriális infekció áll.

Az asztma állapotromlását az őszi-téli időszakban leggyakrabban baktériumok által kiváltott hurut okozza. Ennek tünetei a fulladás fokozódása mellett a köhögés, gennyes köpetürítés, esetlegesen láz lehetnek (láz azonban nem minden esetben van jelen, az un. atípusos baktériumok lázat nem okoznak, ezért fontos a típusos és atípusos baktériumokra egyaránt ható antibiotikumok hozzáférhetősége). Amennyiben a kórokozók kezelése elmarad, az állapotromlás tünetei fokozódnak, esetlegesen szövődmények alakulhatnak ki.

A krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) olyan kóros állapot, amelyet progresszív, fokozatosan romló, vissza nem fordítható, krónikus légúti áramlás korlátozottság, obstrukció jellemez, oka leggyakrabban a dohányzás. A betegség romlása összefüggésbe hozható a különböző légúti fertőzések okozta állapotromlások számával. Tekintettel arra, hogy a felnőtt lakosságot nagy arányban érinti ez a betegség, és előfordulási gyakorisága világszerte meredeken emelkedik, az Egészségügyi Világszervezet a 2006-os évet a COPD elleni küzdelem évének nyilvánította. Hazánkban COPD-ben mintegy 500.000 ember szenved a becsült adatok alapján.

A COPD akut állapotromlását leggyakrabban az őszi és téli szezonban tapasztaljuk, oka a legtöbb esetben baktérium okozta alsólégúti fertőzés. Az állapotromlás a következő tünetekkel jár: fokozódó mennyiségű, gennyes köpetürítés, a tüdőfunkció romlása, a légzési panaszok súlyosbodása, esetenként láz. Antibiotikus kezelés bevezetése a következő esetekben javasolt COPD-ben: fokozódó fulladás vagy emelkedő mennyiségű gennyes köpet. Négy nagyszabású klinikai vizsgálat összegzésének eredménye alapján a COPD akut állapotromlásainak antibiotikus kezelése a klinikai kimenetel szempontjából kedvező.

A cikk a reklám után folytatódik

A COPD-s, illetve asztmás betegek alsólégúti fertőzéseinek jellemző kórokozói és antibiotikus kezelése

Krónikus légúti betegek őszi-téli veszélyeiAz asztma és COPD hátterében fennálló krónikus hörgőrendszeri gyulladásos folyamatok egyaránt fokozzák az alsólégúti fertőzésekre való hajlamot. Ezek többsége bakteriális eredetű, és a fertőzés általános tünetei mellett a légúti alapbetegség tüneteinek fokozódásával jár együtt.

A jellemző kórokozó az alapbetegség és az állapotromlás súlyosságától függ. Obstruktív légúti áramláskorlátozottság esetén leginkább a Haemophilus influenzae, Streptococcus pneumoniae, Moraxella catarrhalis, valamint ún. atípusos kórokozók a leggyakoribbak. A súlyos és nagyon súlyos áramláskorlátozottsággal járó alapbetegség gyakoribbá teszi az ún. Gram-negatív kórokozók megjelenését, de számos egyéb baktérium okozta huruttal is számolni kell.

Az alsó légúti infekciók mikrobiológiai diagnosztikája igen nehéz, sok esetben nem érhető el, vagy nem várható meg az eredmény. A fentiek miatt a terápia általában empirikus, vagyis az orvos tapasztalatán, döntésén múlik. Alapvető kérdés, hogy mi a kórokozó, mi okozza a betegséget. Sajnos nem mindig, sőt az esetek igen nagy számában nem áll rendelkezésünkre mikrobiológiai tenyésztéses vizsgálat, amely alapján célzott antibiotikus kezelést tudnánk alkalmazni. Az empirikus antibiotikum választásnál mindig figyelembe kell venni, hogy az alkalmazott antibiotikum hatékony legyen a valószínű kórokozóra, és megfelelő koncentrációban jusson el az infekció helyére, a légutakba. Ezért nem mindegy, hogy milyen antibiotikum kerül a receptre. Asztmában és COPD-ben a hurutos állapotokban az esetek túlnyomó többségében széles spektrumú, a baktériumok nagy részére ható antibiotikumok adására van szükség, amelyek megfelelő mennyiségben eljutnak a fertőzés helyére – tehát a légutakba - hiszen a fertőzés előrehaladta a fulladásos panaszok és oxigénhiány súlyosbodását okozhatják. Fontos még, hogy jól tolerálható, kevés mellékhatással járó gyógyszer legyen, és a beteg kényelmét szolgálja, ha csak naponta egy alkalommal kell adagolni.

Tekintettel arra, hogy az asztmás és COPD-s betegek állapotromlásai eleve fulladással, esetlegesen oxigén-ellátási hiánnyal járhatnak, a baktériumok okozta alsólégúti infekciók ezekben az alapbetegségekben szenvedő betegeknél veszélyes szövődményeket okozhatnak. Érdemes tehát megfelelően korai időpontban bevezetni a várhatóan az adott állapotromlás hátterében álló kórokozó ellen hatékony antibiotikus kezelést – a beteg szempontjából tehát érdemes már a korai tünetek esetén orvoshoz fordulni. Orvosi rendelés mellett hozzáférhetők a krónikus asztmás és COPD-s betegek őszi-téli alsólégúti hurutjainak kezelésére alkalmas, megfelelően széles spektrumú, biztonságos antibiotikumok. Ebben a betegcsoportban – tekintettel az eleve sérült légúti funkciót és a krónikus gyulladás miatt csökkent védekezőképességet – a korai és széles spektrumú antibiózis tehát kiemelkedő fontossággal bír.

Dr. Tamási Lilla Ph.D.
Egyetemi adjunktus
Semmelweis  Egyetem Budapest,
Pulmonológiai Klinika

Utoljára frissítve: vasárnap, 15 április 2012 11:32

© 2012 TüdőKlub.hu | Developed by SelfMed.Pro | Minden jog fenntartva!

Top Desktop version