TüdőKlub.hu - Tüdőbetegek hír és közösségi portálja

1+1 százalék adó a dohányzás ellen

Értékelés:
(0 szavazat)

Új füstmentes törvénnyel jelezze Magyarország, hogy az Európai Unió leendő soros elnökeként elkötelezettek vagyunk az uniós normák és az egészség védelmében. Javasoljuk a dohánytermékek árának 1%-át kitevő termékdíj bevezetését, amely megfizetésével a dohányosok saját maguk fizetnék be a leszokást támogató orvosi kezelés költségeit. Javasoljuk továbbá, hogy az SZJA 1%-át – a parlagfű elleni programokhoz hasonlóan – a dohányzás megelőzését célzó ismeretterjesztő programok és médiakampányok költségeinek finanszírozására lehessen felajánlani – foglalta össze dr. Mucsi János a krónikus légzőszervi betegek delegáltjaként a Nemzeti Egészségügyi Tanácsban 2010. november 30-án előterjesztett javaslataikat.

A dohányzás visszaszorítása a Semmelweis Tervben szereplő Nemzeti Népegészségügyi Program része, ennek megvalósítása a Semmelweis Terv számos pontjához kapcsolódik.

A dohányzással és annak visszaszorításával kapcsolatos alapelveink a következők:

  • A függő dohányos beteg ember, ezért segíteni kell őt a gyógyulásban (a leszokásban)
  • A dohányos a dohányzásával egyrészt okozója a függőségének, másrészt tevékenyen hozzájárul a dohányzással összefüggő betegségek kialakulásához, az egészségügyi költségek növekedéséhez
  • A környezeti dohányfüst expozíció visszaszorítása minimális költségvetési ráfordítással jelentősen és gyorsan csökkentheti a passzív dohányzás egészségügyi következményeit és költségeit.
  • A leszokás támogatás költségeit viseljék a dohányosok
  • A dohányzásmegelőzés költségei ne terheljék meg az egészségügyi költségvetést
  • A dohányosokat sújtó intézkedéseket a dohányosokat segítő intézkedésekkel kell kompenzálni

Javaslataink:

  1. A Nemdohányzók védelméről szóló törvény módosítása az Európai Unióban elfogadott normák szerint, azaz valamennyi zárt közterületen (beleértve a szórakoztató- és vendéglátóipari helyeket is), azok bejáratának közvetlen közelében, a tömegközlekedési eszközökön, illetve azok megállóhelyein és várótermeiben, az aluljárókban és a játszótereken teljes dohányzási tilalom bevezetése a magyar uniós elnökség idején, azaz 2011. első félévében. A „Nemdohányzók védelméről” szavak helyett szerencsésebb lenne a „Dohányfüst-expozíció elleni védelemről szóló törvény” kifejezés használata a megszületendő törvény elnevezéseként.
  2. Időben elkülönített, rendszeres (legalább hetente egyszeri) leszokást támogató rendelés működtetése minden tüdőbeteg-gondozóban, a pulmonológiai és kardiológiai rehabilitációs intézetekben és valamennyi kórházban.
  3. Dohányzásmegelőző ismeretterjesztő program indítása az óvodákban, az általános és a középiskolákban a kötelező óraszámon belül.
  4. Dohányzásmegelőző médiakampány indítása a nyomtatott, az elektronikus és a virtuális médiumokban.
  5. A dohánytermékek árának a törvényhozó döntése szerinti hányadát, de legalább 1%-át kitevő termékdíj bevezetése a leszokás támogatás finanszírozására. A járóbeteg- és a fekvőbeteg-ellátó intézményekben működtetendő leszokást támogató tanácsadás fenntartási költségeit, illetve bizonyos kiemelt kockázatú csoportok (pl. akut szív- és érrendszeri eseményt követően, COPD-s betegeknél, fogamzóképes korú nőknél) valamint kiemelt kockázatot okozó személyek (pl. kisgyermekes szülők és a kisgyermekkel együtt élő egyéb hozzátartozók) esetén a bizonyítottan hatékony vényköteles leszokást támogató gyógyszerek árának részleges OEP-támogatását termékdíj formájában így maguk a dohányosok finanszíroznák.  A termékdíj felhasználását egy szakmai, minisztériumi és civil delegáltakból álló bizottság ellenőrizze.
  6. A dohányzásmegelőző programok finanszírozásának biztosítása érdekében lehetővé kell tenni az SZJA 1%-ának erre a célra való felajánlását.

Indoklás:

A zárt közterületi teljes dohányzási tilalmat a lakosság többsége támogatja. A Dohányfüst-expozíció elleni védelemről szóló törvény elfogadása és bevezetése gyakorlatilag semmilyen költségvetési forrást nem igényel.

Ugyanakkor már a teljes közterületi dohányzási tilalom bevezetését követő első évben jelentősen, várhatóan 11-20%-kal csökken a szívinfarktus miatt történő kórházi beutalások száma.  Olasz adatok szerint a csökkenés elsősorban a 60 év alatti nemdohányzók köréből kerül ki. Amikor Magyarország mind a férfiak, mind a nők között vezeti a 65 év alattiak koszorúér-betegség miatti halálozás listáját, és az egészségügyre fordítható költségvetési források beszűkültek, nem mondhatunk le erről a hatékony és olcsó életmentő eszközről.

A zárt közterületi dohányzás betiltásának hatása eléri az otthonokat is. A nemzetközi példák arra utalnak, hogy ennek nyomán egyre több otthon válik füstmentessé, és ezzel jelentősen csökken a gyermekek és a nemdohányzó felnőttek dohányfüst expozíciója, a dohányzás elfogadottsága pedig csökken a fiatalok körében.

Ettől függetlenül nem szabadna eleve lemondani az otthonokra is közvetlenebb hatást kiváltó jogszabályok megalkotásáról. Nincs, és nem is lehet elvi indoka annak, hogy amíg a mások által is használt munkahelyekre és (köz)területekre komoly törvényi előírások vonatkoznak, addig a szigorú személyiségi jogokkal is fokozottan védett magánterületnek minősülő lakásokban a védtelen csecsemők és kisgyermekek és az őket felnevelni hivatott szüleik egészségét a szabadon füstölést már alig várva hazaérkező dohányosok felfokozott mértékű dohányzása mérgezze.

A passzív dohányzás leginkább védtelen érintettje a dohányzó anya hasában lévő magzat, a csecsemő, valamint a dohányzó szüleik, nagyszüleik környezetében élő kisgyermekek, fiatalok.

Ma lassan, folyamatosan mérgezni az utódot korlátlanul szabad, feltéve, ha a méreg a szülők számára élvezeti szer, egy engedélyezett narkotikum, a dohány. Ezzel mérgezni gyermekünket mindig szabad, az első három hónapban is, és később, születéséig és azután is, amíg csak velünk lakik. Azért, mert a szülő vagy a nagyszülő meg a kedves vendégek élvezik e méreg egyéb hatását, és ehhez az élvezethez több évszázada fennálló, elidegeníthetetlen(?) joguk van.
Mindaddig nem lehet eléggé hiteles a dohányzásról való leszokást célzó bármilyen felelős politikai szándék, amíg érdemben meg sem kísérli, hogy az otthonokon belül is érdemben befolyásolhassa a dohányzási szokásokat.

A dohányzásról leszokást támogató ellátás nem jelent egész életre szóló orvosi kezelést. A sikeres leszokás, a dohányzás függőség megszűntetése után az egykori dohányosnak nem kell rendszeresen gyógyszert szednie, illetve orvoshoz járnia, ezért nem kell egész életre szóló egészségügyi költségekkel számolni, mint például egy cukorbeteg, egy COPD-s vagy egy hipertóniás beteg esetében.

A leszokást támogató rendelések működtetése nem igényel drága eszközöket, az valamennyi tüdőgondozó intézetben és fekvőbetegeket ellátó intézetben megvalósítható. A Magyar Tüdőgyógyász Társaság és az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet akkreditált továbbképzésein nagyszámú orvos vett részt, akik szinte teljesen lefedik az ország tüdőbeteg-gondozó intézeteit, így a leszokás támogatásában járatos szakemberek országszerte rendelkezésre állnak.

A leszokást támogató kezelés a legköltséghatékonyabb egészségügyi beavatkozások közé tartozik. A nemzetközi adatok szerint egységnyi befektetett pénzből a legtöbb emberélet menthető meg a leszokást támogató tanácsadással. A leszokást támogató szakorvosi ellátás OEP-finanszírozása a jelenlegi OENO kódok szerint olyan kevés, hogy a szolgáltatók nem érdekeltek a leszokás támogatás végzésében. A leszokást támogató szakorvosi ellátás OEP-finanszírozását olyan mértékben kell emelni, hogy abból fenntartható legyen a szolgáltatás.

A zárt közterületi dohányzás megszűntetését és a dohánytermékek árának az emelkedését a dohányosok negatív beavatkozásként élhetik meg, de ezt kompenzálhatja az a tény, hogy az OEP-finanszírozás terhére juthatnak hozzá a leszokást támogató tanácsadáson a szakemberek segítségéhez, és amennyiben szükséges, részleges OEP-támogatás mellett kaphatják meg a leszokást segítő vényköteles gyógyszereket.

A fenti javaslatot támogató további civil szervezetek:
Magyar Nemzeti Szívalapítvány (MNSZA)
Légúti Betegek Országos Egyesülete (LEBE)
Asztmás és Allergiás Betegek Országos Szövetsége (ABOSZ)
Asztmás és Allergiás Gyermekek Magyarországi Egyesülete (AGYME)
Oxigénnel Kezeltek Közhasznú Egyesülete ( COPD-s Tüdőbetegek) (OKKE)
Szövetség a Dohányzás Visszaszorításáért (SZDV)
Egészségesebb Óvodák Nemzeti Hálózata

Budapest, 2010. november 30.

Dr. Mucsi János Pós Péter
Légúti Betegek Országos Egyesülete

Asztmás és Allergiás Betegek Országos Szövetsége

A teljes dokumentum letöltése: Betegszervezetek javaslata a Semmelweis Terv az egészségügy megmentésére c. vitairathoz. Írta: dr. Mucsi János (LEBE), Pós Péter (ABOSZ)
Utoljára frissítve: szerda, 08 december 2010 10:17

© 2012 TüdőKlub.hu | Developed by SelfMed.Pro | Minden jog fenntartva!

Top Desktop version